Szingapúr

Ahogy Langawi-n véget ért a hajótúra délután 1 óra körül, már csak arra volt időm, hogy 1-2 órát eltöltsek a tengerparton...

De aztán vissza taxival a szállásra, ahonnan meg a reptérre, mert délután már indult is a gépem vissza Kuala Lumpur-ba, ahonnan meg 1 óra várakozás után indulás Szingapúr-ba KL International Airport 2-ről .....

....gondoltam én, hogy ilyen egyszerűen fog menni. És egészen az is volt, amíg meg nem érkeztem, egy addig számomra teljesen ismeretlen nevű reptérre, Kuala Lumpurba, a Subang-ra....

Korábban már leírtam, hogy hány reptere van Kuala Lumpur-nak, hát nekem ekkor teljesen új információ volt ez a 3-dik reptér....:)

Ez még nem is lett volna probléma, a nagyobb az idő volt, ahogy írtam 1 óra volt a következő gép indulásáig. Na most mondták az infopultnál, hogy Subang-ról eljutni KLIA2-re busszal 1, de mivel délutáni csúcsforgalom volt, akár másfél óra is lehet. Taxival meg LEHET, hogy kevesebb idő. Ekkor volt kb 45 perc hátra. 

Mentségére szóljon a taxis mindent megtett (ennyi pénzért mondjuk nem csoda, 10e forintomba került ez a kis akció...:'( ), és filmbe illő jelenetek közt (rövidítések, előzések, vállveregetés, "Mindent bele, te vagy a legjobb") 35 perc alatt ott voltunk KLIA1-en....

Ugyanis ő váltig állította, hogy a szingapúri illetőségű TigerAir, mivel nagy gépekkel operál, KLIA1-ről indul. Nekem ekkor se internet, se jegy, se semmi nem volt a kezembe, így hittem neki. 

Hát hiába vezetett jól megy gyorsan, nem kellett volna. Így KLIA1-ről, át kellett menni vonattal KLIA2-re, ami azt jelentette, hogy nagyjából pontosan az indulási időre értem oda a checking-desk-hez....:(

Az egészben a vicces és ironikus egyébként a pénzügyi része volt, 10.000 forintot fizettem a KL - Szingapúr retúrjegyért, aminek a KL->Szingapúr része 3000 forint volt. Miközben, ahogy írtam kb 10000 forintomba került ez az extrém taxizás is....:)

Mentségemre szóljon egyébként, hogy a jegyeket 3-4 hónappal előtte foglaltam le, mind a 10-et, és őszinte leszek, azt néztem ugyan, hogy honnan, mikor indulnak a gépek, de azt nem, hogy hova érkeznek...:) 

Végül jóra fordult a dolog egyébként, Szingapúr-ba ugyanis egész gyakran indulnak éjszakai vonatok és buszok Kuala Lumpur-ból, szóval felpattantam egy éjszakaira buszra, és így gyakorlatilag nem is veszítettem túl sok időt, lényegében csak egy esti kiruccanást. (másnap reggelre értünk oda)

Sőt, még az állomáson megismerkedtem egy thai sráccal, aki Bangkok-ból jött vonattal(!) Kuala Lumpur-ba (nagyjából 23-24 óráig tart az út). Vele végül Szingapúrban elváltak útjain, pusztán azért mert máshova szeretett volna menni, mint mi.

Ugyanis szintén a buszon/szingapúri határon ismerkedtem meg egy japán lánnyal, és végül Szingapúrban vele mentünk körbe városnézésre (már nem is hangsúlyozom, hogy életében először beszélgetett japánul európaival emberrel...). 

Program: alapban 2 éjszaka és egy délután lett volna az itt eltöltött idő, azonban a csúszás miatt ebből másfél nap valósult meg

Nem igazán volt, kitűzött cél, hogy hova menjünk, én alapban tudtam már, hogy nincs túl sok látnivaló itt, persze a "hajót" mindenképp meg akartuk nézni, a többi meg, ahogy majd jön....

Vélemény: a legkevésbé érdekesebb hely, az összes közül, ahol voltam a 2 hét alatt. 

Valószínűleg, ha előtte nem jártam volna más fejlettebb ázsiai városban (Tokió, Hong Kong), érdekesebbnektaláltam volna, de így nem igazán jött át. Gyakorlatilag semmiféle hangulat nincs itt, kultúra meg főleg. Ellenben volt vagy 35-37(!) fok, mikor ott voltam (ez volt egyben a legmelegebb hely is a két hét alatt....). 

Full modern, full tiszta és steril az egész. És elképesztő drága. 

Én ugyanis ennyi pénzt még életemben nem költöttem el itt a "semmire" (utazgatás, kajálgatás, üdítők, de belépőt pl csak egy helyre fizettünk), valszeg még Japánnál is drágább az ország. Ennyi pénzt Malajziában és Thaiföldön nagyjából 3-4 nap alatt költöttem el.

(4-500 forintos ásványvíz, 6-800-as chips, sör a boltban 5-700, olcsó beülős helyen 1-1500 a legolcsóbb, metrójegyek 2-400)

Pozitívum, hogy mindenki beszél angolul (bár ez Malajziára is nagyjából igaz), de egyébként látnivaló alig-alig van

Ja igen, a "híres" hajós hotelbe (Marina Bay Sands) a legolcsóbb szoba 100e forint körül mozog

(A lap alján videók is vannak, mindenképpen nézzétek meg, van olyan felvétel, ami nincs meg képekben!)

Videok

Malajzia - Langkawi szigete

Következő nap dél körül repültem tovább Malajzia egyik trópusi üdülő szigetére, Langkawi-ra

Újabb kb 25-30 perces repülőút Penang-ról, és már el is értük Langkawi-t.

Érdekesség, hogy itt is kb 3-4000 forintot fizettem erre az egy útra szóló repjegyre, amivel jobban jártam pénzben és időben is, mintha a 3 órás, 5000 forintos hajóútra fizettem volna be.

És még a tájban is tudtam így felülről gyönyörködni.

Langkawi tehát egy trópusi nyaralósziget, egy turistaparadicsom.....

.....legalábbis valószínűleg az, a főszezonban. Vicces ezt így leírni augusztusban, de hát itt a távol-keleti országokban a téli időszak számít szezonnak, ugyanis az a száraz évszak, és akkor van hűvösebb. Magyarul én esős évszakban mentem ugyan, de a két hét során mindössze 2x találkoztam esővel. Ahogy a helyiek mondták, idén az esős évszak csúszik és ráadásul elég száraz. De egyébként is, normál állapotban nem úgy kell elképzelni, hogy ilyenkor heteken keresztül egész nap esik az eső, hanem csak annyi, hogy minden nap megadott időben, általában délután esik 1-2 órát az eső.

Őszintén én nem is választhattam volna jobb időt erre a kirándulásra: be lehetett férni az éttermekbe, szállásokon nem volt nyomulás és nem utolsó sorban kényelmesen el lehetett férni a tengerpartokon (volt hogy 100-200 m körzetben senki nem volt körülöttem), miközben nagyon meleg volt (32-35 fok).

Szal akár szerencsés voltam, akár nem, nyugodt szívvel tudom ajánlani ezt az időszakot másnak is.

Viszont Langkawi sajnos nem olyan hátizsákos turistáknak való, mint én.

A szigeten ugyanis nincs tömegközlekedés, viszont kilométeres távolságok vannak a szálláshelyek, a tengerpartok és a "belvárosi" (éttermek bárok) között (kivéve persze ha valaki egy belvárosi hotelben száll, akkor közel van ugyan a fő part, de már látványosságok, túrákhoz, akkor is utazni kell).

Ilyenkor a turistáknak 3 lehetőségük van:

• taxi
• bérelt autó
• motor

Tekintve, hogy egyik közlekedési eszköz jogosítványával sem rendelkezem (...), így maradt a legkevéséb pénztárca kímélő taxi (én spec 8-10 kilométerrel laktam a belváros+tengerparttól, szal a bicikli kilőve) 

Motorral próbálkozhattam volna még, szerintem meg tudtam volna győzni a szállás tulaját jogsi hiányában is, csak attól féltem, hogy az én tapasztalatom (kb 6-7 éve vezettem egy robogót...) nem elég ide a Dél-Kelet Ázsiába, "A motorok és káosz földjére"... :)

Szóval lényeg, hogy ezáltal nekem(!) a közlekedés kicsit macerás volt, de a tengerpart és a természet kárpótolt érte.

Program: 1 éjszaka, másfél nap

Ez volt Penang után a másik esős nap, sajnos odaérkezésem után órákig esett az eső, így aznap már csak este tudtam egy laza séta+vacsora kombóra elmenni a szálláson önkénteskedő német lánnyal. És azért volt gáz, hogy esett az eső, mert a délutánra meg volt már a terv: felvonóval felmenni a Skybridge nevezetű több száz méter magas pontra, ahonnan valami ilyesmi lehet a kilátás

Emiatt ugyan kicsit bosszús voltam, de nem baj, másnap az "island hopping" nevű csónakos program, amelynek keretében 3 környező szigetre vittek minket - teljes mértékben kárpótolt.

(A lap alján videók is vannak, mindenképpen nézzétek meg, van olyan felvétel, ami nincs meg képekben!)

 

Videók